ESMTK honlapja!

Üdvözlünk az ESMTK honlapján!

 
Menü
 
Képtárak
 
Erzsébeti Focisokk
 
Archív
 
Történet
Történet : A csapat első 90 évének rövid története

A csapat első 90 évének rövid története

Takidoki & Fire  2006.05.31. 16:41

Köszönetet mondunk Harót János ügyvezető elnök úrnak segitségéért.

A "külvilág" a századelőn

 

A 20. század első évtizedében forrongott a világ: válságok, háborúk és forradalmak robbantak ki Európában is és a távoli földrészeken. Az Osztrák-Magyar Monarchia félve, hogy elveszti hatalmi helyzetét a világban, 1908-ban annektálta Boszniát és Hercegovinát, amivel azonban többoldalú tiltakozást és ellenségeskedést váltott ki környezetében, főleg a Balkánon. Az ország nagy belpolitikai változásokon ment keresztül, a modernizáció alapvető társadalmi és életmódbeli változásokhoz vezetett. Erőteljessé vált az országon belüli elvándorlás és az urbanizáció, megfelelően a hazai iparfejlődésnek. A társadalom kettészakadását - úri és polgári csoportokra - a mezőgazdasági és ipari kétkezű munkások számszerű növekedése kísérte. A polgári fejlődést a gazdasági válság, munkanélküliség, nyomott hangulat és politikai ellentétek kiéleződése jellemezte. Az arisztokrácia és a polgárság hatalmi küzdelmeit egyre többször "színezték" a munkás és szegényparaszti mozgalmak. A szabadelvű kormányzást az úri rétegek felől is, és a tömegek felől is támadások érték. De ebben a nyugtalan légkörben is létezett a "kisemberek" viszonylag békés hétköznapi világa, melyben a szabadidős tevékenység is megjelent, mindenekelőtt a sport.

 

Az erzsébetfalvai futball élet első évtizedei (1907-1944)

Erzsébetfalván alig harmincfőnyi lelkes ifjúsági csoport alakította meg 1907 és 1908 folyamán az Erzsébetfalvai Torna Clubof (ETC). A klub színéül a sárga- fehér színpárt választották. A klub alapítóköréhez (Klein Péter, Strumf Mátyás, Weitzner Mór, Weisz Sándor) a település aktívabb polgárai és munkásai csatlakoztak, akiket a labdarúgás szeretete kötött össze. Az első mérkőzésekre a Klein l.D. cég tulajdonában lévő Csillag utcai telken került sor. A pályaavató mérkőzéseket 1908 őszén játszották le több ifjúsági csapat (FLISE, KAC, TIC) ellen.

A kezdet nagy sikerrel kecsegtetett: az 1909-10. évi pestvidéki kerületi bajnokságban az ETC az első helyen végzett. Két évvel később a II. osztályban a csapat alig maradt el a feljutástól, a második helyre került, s ezt követően 1916-19-ig tartósan a II. osztály élmezőnyében játszott.

A háború után újrainduló bajnokságban, az ún. Kárpáti csoportban veretlenül szerepelt az ETC, de az első osztályba kerülés a VII. kerületi SC-től elszenvedett vereség (1 :0) miatt ekkor sem sikerült. Ez a hőn áhított feljutás csak 1924-25-ben következett be.

 

 A település másik sportkörét az Erzsébetfalvai Általános Önképző és Segélyező Egyesület fiatal szociáldemokrata munkásai alakították meg 1909. augusztus 17-én, Erzsébetfalvai Munkás Testedző Kör (EMTK) néven. A megalakulásban nagy súllyal esett latba a polgári sportegyesületekkel való versengés gondolata, valamint az ifjú munkások nevelési szándéka (a célkitűzések között szerepelt, hogy a munkás ifjúságot a "kocsmai szórakoztatásoktól" elvonják és a sportegyesületbe tömörítsék.. Egyesületi színnek a fekete- fehér színösszetételt választották. Felszereléseiket a beiratkozási- és tagdíjukból származó bevételeikből vásárolták. Pályával nem rendelkeztek, s így edzéseiket a mai SZTK-épülettel szemben lévő "János grundon" tartották.. Az első mérkőzésre az Erzsébetfalvai "Remény" Sport Club ellen az Attila utca sarkán lévő üres telken került sor, amelyet 3:2-re megnyertek (1909. szept. 2.). Az EMTK ellen a pályával rendelkező csapatok álltak ki, mígnem Bandrexler János szociáldemokrata községi képviselő anyagi áldozatvállalása révén a Baross utca-Gyár utca sarkán saját pályát alakítottak ki. Az EMTK 1910 őszén a bajnokság III. osztályában indulhatott, ahol az 1910-ll-es évadban a tizedik helyen végzett. A bajnoki mérkőzéseken kívül különféle díjmérkőzésekre is vállalkozott a csapat.

A két csapatot a nem szűnő pályagondok "társbérlővé" tették, amikor a község vezetése azzal a megkötéssel határozta el egy sportpálya kialakítását, ha az EMTK és az ETC azt közösen használja. A pálya felépítéséhez szükséges pénzösszeget 20 koronás részvények kibocsátásával teremtették elő (képviselő testület, vállalatok és magánszemélyek jegyeztek). Versenypálya Szövetség alakult, amelynek vezetőségében a mindenkori főbíró elnöki tisztet töltött be, a nyolc tagsági helyen a csapatok 2-2, a részvényesek összesen 4 mandátummal osztoztak. (Aránytalanságot okozott azonban, hogy a részvényesek kizárólag az ETC - tagok köréből kerültek ki.) Ez az "erőfölény" abban nyilvánult meg, hogy az EMTK - nak az együtt rendezett mérkőzéseken többnyire meg kellett elégednie az "előmérkőzési" besorolással. 1912 tavaszán tartották meg a pályaavatót, ekkor az EMTK - ba már beolvadt a Munkás Testedző Egyesület (MTE) labdarúgó szakosztálya és az Erzsébetfalvai "Remény" is (1910). Az EMTK 1913-ban újabb klubot fogadott be, mégpedig az Erzsébetfalvai FC- t. Az EMTK a háború előtti években a IV. osztály középmezőnyében foglalt helyet (6. és 9. hely), viszont a Pestkörnyéki I. osztályban 1913-14-ben csak a 10. helyre futotta. Az 1914-es esztendővel - a háború kitörésévei - súlyos törés következett be a csapat életében, többségüket besorozták, sokan életüket vesztették a harcmezőkön. Mégis, az első világháború idején is folytak a bajnoki, illetve barátságos és kupamérkőzések. A Bandrexler János és Csrepka János által újraszervezett csapat szerepelt az Augusta serleg kupa "C" csoportjában (1914), a Hadi Bajnokság III. osztályában (1915), s a bajnokság II/B osztályában, ahol az 1916-17-es évadban az 5. helyet, 1917 -18-ban pedig a 3. helyet szerezte meg.

1918. tavaszán - miközben történelmi fordulatok tették emlékezetessé az ország és a magyarság sorsát - a Pflum György által felajánlott serlegért húsvéti kupát játszott a két rivális csapat az EMTK és az ETC. Az emlékezetes összecsapás az EMTK 3-2 arányú győzelmével zárult. Az ország megmaradásáért folyó katonai-politikai külső és belső harcok azonban szinte teljesen megbénították a normális életet, így a sportot is. Az 1919 őszi újraszervezés is csak nehezen haladt előre, súlyos anyagi gondokkal találta magát szembe az új vezetés (Magyar Árpád elnök, Malatinszky Bánkúti Gábor  titkár és Kakassy Gyula  intéző).

A húszas évek elején a magyar labdarúgás szervezeti változásokon esett át, s ez érintette az erzsébeti futballéletet is. Az EMTK a II. osztályú ún. Stobbe - csoportban, illetve a bajnokság II. B osztályában szerepelt váltakozó eredményességgel. Nagy próbatétel volt a csapat számára, hogy az 1922 nyarán egyesített II. osztályban megmaradhasson. A "sors szeszélye folytán" éppen az ETC - vel hozta össze a sorsolás az osztályozó mérkőzésre, és a siker most sem maradt el, legyőzve az ETC -t az 1922-23-as idényben a II. osztály 6. helyén végeztek. Miközben a focisták "hozták a formájukat", a Baross utcai pályát eladták alóluk, s az egyesület visszaköltözött az Erzsébet utcai sporttelepre.

Visszatekintve úgy tűnik, hogy a labdarúgás szerelmesei és játékosai a szegényebb társadalmi rétegekből kerültek ki. Nem véletlen az sem, hogy a hazai mezőnyön kívül is (pl.: Németországban, Ausztriában) a munkások politikai és érdekvédelmi szervezetei nyújtottak támogatást a sportokhoz, egyebek közt a futballhoz. Így kerülhetett sor 1923 őszén (aug. 19.) az EMTK első nemzetközi mérkőzésére az ausztriai Neukirchenben. (A csapat 2: 1 arányban legyőzte a helyi "munkás válogatottat".)

Új erőt merített a klub, 1924-ben, amikor a Pesterzsébeti Ifjúsági Sport Club (PISC) 15-16 éves játékosait átvette az EMTK, minden esetre a bajnokság 3. helyén végzett a csapat a II. osztályban.

1925 őszén újabb külföldi túrát szerveztek a Német Munkás Sport Szövetség meghívására. Valóságos "labdarúgó gálára" került sor, amelyben a csapat nagy sikert aratott: négy győzelmet ért el (a Chemitz, Talhein, Zwikau, Plauen csapatai ellen), egy döntetlent a Leipzig ellenében (a gólarány 16:1 volt). A német túra anyagi mérlege is kedvező volt. Szembetűnő volt viszont a német klubok és az EMTK anyagi és környezeti ellátottsága közötti különbség. A német egyesületek szervezettsége gazdag felszerelést, rendezett és korszerű létesítményt, kultúrházat, figyelmes vendéglátást biztosított a labdarúgás híveinek. Itthon, az anyagi gondok miatt a csapat legelemibb ellátása is veszélyben forgott (játékos mezek mosása, bírói díj kifizetése, pályafenntartás, stb.).

A klubot a helybeli Vasmunkás Szövetség szerény támogatása segítette közvetlen pénzadományokkal és közvetett jótékonysági rendezvényekkel (p1.: a fabarakkban tartott táncmulatságokat, amelyek bevételéből jutott a klubnak is).

1925-26-ban a felnőtt labdarúgó csapat "gödörbe" került, csak a II. osztály 14. helyén végzett. Egykorú megnyilatkozások szerint, ennek elsősorban a csapat néhány tagjának "rossz szelleme" (ál amatörizmus beszüremkedése) volt az oka. Ilyen előzmények után utazott ki a csapat ismét Németországba. A végső mérleg ekkor is jól alakult (3 győzelem, egy döntetlen, egy vereség, gólarány 12:10), de az utolsó meccsen elszenvedett vereség jelezte (Forst - ESMTK 6:1), hogy a túráknak is megvan a maguk határa.

A magyar labdarúgás történetének forduló éve 1926, amikor megalakult a "Professzionista Labdarúgó Szövetség". Az EMTK -ból kilenc játékos távozott, átigazolva más klubokhoz, mint hivatásos játékos. A távozók helyére a II. osztályú ifjúsági bajnokságot nyert csapat legjobbjai léptek, s az újraszervezett csapat a BLSZ II-ben a 9. helyet érte el. A vezetés ezt a "csikócsapatot" is kivitte egy németországi túrára. Két győzelem, egy vereség, két döntetlen eredmény (gólarány 11:10) igazolta, hogy a megfiatalított csapat jó eséllyel indulhat a bajnokság II. osztályának amatőr versenyében

(1927-28-ban a 6. helyen, 1928-29-ben a 8. helyen végzett a csapat). Az igazi sikert az 1929-30-as évadban érték el, amikor a második helyre kerültek. A bajnoksággal egyidejűleg a klub megnyerte az országos ILSZ bajnokságot és az "Orphanides II vándordíj méret azonos bronzlabdáját. Ezek a sikerek eredményezték, hogy a felnőtt (első) csapat képviselhette az 1931-es bécsi munkás olimpián a magyar labdarúgást. Az EMTK szereplése jelképes értékű volt, hiszen a Magyarország - Palesztina (3:1) mérkőzés után Németország csapatával szemben súlyos vereséget szenvedett (9:0). A bécsi arénából németországi turnéra utazott a csapat, tíz nap alatt öt mérkőzést játszott. Két győzelem, két vereség és egy döntetlen (gólarány 17:ll) volt az eredménye, - mint utóbb kiderült - az utolsó németországi túrának. A világpolitikai helyzet változása megszakította az évenkénti sportkapcsolatokat ezen a szinten. (Az osztrák munkásválogatott ellen még sor került egy mérkőzésre 1932-ben. Az eredmény 4:4, félidő 0:3.)

Az EMTK 1931-32-ben azzal "kárpótolta" magát, hogy a II. osztály Kárpáti csoportjában az első lett, s így felkerült az amatőr liga első osztályába. A hazai élvonalban is helytállt a csapat, hiszen egy évvel később a 2. helyen zárta a futball szezont. Az egyesület fennállásának 25. évfordulóján (1934-35-ben) minden erőfeszítés ellenére csak mérsékelt eredményeket tudott felmutatni a csapat, az egyik ok, hogy a munkanélküli játékosok egy része elhagyni kényszerült a csapatot.

A következő években ezt az "elszivárgást" a Levente és más egyletek felől érkező szívóhatás váltotta ki. A Klub gyors ellehetetlenülése miatt 1938-ban az EMTK és a Lampart F.C. elhatározták, hogy közösen rendezik meg mérkőzéseiket (a bevételből 35% illette az EMTK -t). 1939-ben a Drasche Gubacs S. C. beolvadt az EMTK -ba, s ezzel átmenetileg megerősödött a csapat. Ennek is tulajdonítható, hogy az 1939-40-es évadban mind az öt futballcsapat jól szerepelt: az első csapat a 2., a második csapata4., az ifi I. pedig az első osztály 7. helyén végzett.

1939-től kezdve zaklatott légkör vette körül a magyar sportot. (Így például az ún. zsidótörvény miatt többen távoztak a klub vezetőségéből, és három játékos is kivált a játékosállományból (elmaradt a városi segély folyósítása is). Mindenesetre az 1939/40-es évadot jól zárta az EMTK: az első csapat a bajnokság 3., a második csapat a 4, az ifi I. az első osztály 7. és az ifi II. a 3. helyen végzett, de a serdülők is kitettek magukért, ők a 2. helyet szerezték meg. Ebben a szezonban az EMTK és az ETC közösen, fele-fele arányban bonyolították le a két csapat mérkőzéseit. A következő évadban már az NB III. Mátra- vidéki kerületébe osztották be a csapatot. A felmerülő nehézségek dacára a 6. helyen zárták az 1940-41-es szezont. Az 1941-42-es évad újabb meglepetést hozott: ekkor a Dél-dunántúli kerületbe helyezték át az első csapatot. Ez azt jelentette, hogy alkalmanként 200-300 kilométernyi távolságra utazott a gárda, ami rendkívüli erőfeszítést követelt a klub minden tagjától.

A helyzet az 1942-43-as bajnoki évben sem változott. Folyt a háború, melyben Magyarország is hadviselő félként vett részt. Az EMTK így is a tabella középmezőnyében végzett. Időközben több átigazolás sújtotta az EMTK -t, a "veszteséget" a saját nevelésű játékosok beállításával sikerült pótolni. A világháború utolsó két évében már a katonai behívók és a levente- kötelesek behívása is nehezítette a Klub dolgát. 1943-44-ben még négy csapattal indult az EMTK a bajnokságban, amely egyre inkább szétesett (pl. közlekedési nehézségek adódtak). 1943-ban már 7 EMTK nevelésű játékos focizott az első liga különböző klubjaiban, ami komoly "vérveszteségnek" számított.

1944 derekán a klubnak nevet kellett változtatnia, mégpedig a kirendelt miniszteri biztos akaratának engedelmeskedve. Ekkor keresztelték át az EMTK -t Kossuth FC névre. Az őszi fordulókat viszont a közeledő front, a bombázások és légiriadók "verték" szét.

Az erzsébeti sportélet 1945-től napjainkig

Labdarúgás

Ahogy az élet más területein is, a sportéletben is új korszak kezdődött a háború után. Az új vezetőség első tettei közé tartozott a klub visszakeresztelése, ismét az EMTK néven szerepeltek a csapatok. Az erzsébeti munkás hagyományokra való tekintettel ekkor a Nemzeti Bajnokság első osztályába sorolták be az EMTK -t, az ún. "nyári bajnokság" idejére (május-augusztus). A mérkőzéseket gyorsított menetben játszották a csapatok (egyebek közt az FTC, Újpest, Csepel, Vasas, MTK). Ebben a "menetelésben" a 7. helyen ért célba az erzsébeti labdarúgócsapat. Az ETC a felszabadulást követően, mint önálló klub megszűnt, tagjai előbb beolvadtak a soroksári csapatba és Er-So MADISZ néven szerepeltek, majd Erzsébeti Barátság néven újjáalakították az ETC jogutódját (röviddel ezután ismét nevet váltottak: Erzsébeti Építők, KASE, XX. kerületi Bástya, végül Erzsébeti Petőfi SC elnevezéssel szerepeltek) a Budapest I. osztályban.

1945-46-ban az NBI -et két csoport alkotta, s az EMTK a déli kerületbe került, mégpedig előkelő társaságba (FTC, MTK, Csepel, Győri ETO, Szombathelyi Haladás, Pécsi VSK, Dorogi AC, és mások). Ezt az erőpróbát már nem tudta sikerrel megoldani a klub. Csak a 12. helyet érték el, s kiestek az első osztályból. Ekkortájt a második és ifjúsági csapatok fenntartása is lehetetlenné vált. '46 őszén így a II. liga közép-kerületében folytathatta az EMTK a versenyzést (a feljutás egy döntetlen mérkőzés miatt maradt el, 1947 tavaszán a csapat csak a 2. helyet foglalta el a tabellán). Ez az év országos botránnyal is szolgált a futball világában. A '47- es tavaszi fordulókban a rivális Salgótarjáni Bányász TC két bundagyanús mérkőzést játszott: az egyiken l8:0-ra győzte le a másik salgótarjáni klubot, a másikon 23:l-re nyert az érdi vasutasokkal szemben. Az EMTK óvása nyomán hónapokig tartó huzavona kezdődött, majd az országos labdarúgó tanács salamoni döntése alapján, mind az EMTK, mind az SBTC bekerült az NB I-be. Azt a klub szegénysége nem engedte meg, hogy játékosvásárlással erősítsék a felnőtt csapatot, így az a bajnokság középmezőnyében helyezkedett el. Az elégtelen anyagi feltételek miatt nem sikerült a létesítmény (az öltözők, a lelátók és a kerítés) felújítása sem.

Az NB 1 -es szereplésnek kiemelkedő eseményei közé tartozott egy-egy klasszis csapat vendégjátéka. Az EMTK-FTC mérkőzésre tizenegy ezren voltak kíváncsiak (1948. márc. 7.). Míg a döntetlennel végződött mérkőzés (2:2) a sporttörténet fényes lapjaira illett, addig több balszerencsés, fájó vereség - többek között a Vasastól - a kiesők közé sorolta vissza az EMTK -t. (A csapat az Elektromos, a Szolnoki MÁV, a DVSC és a Mogürt társaságában búcsúzott az NB 1 -től.) Az 1948 őszi szezon végén az ifjúsági és kölyök csapatok az első, illetve ötödik helyet érték el, ami jelezte, hogy az erzsébeti futball szeretet eleven valóság.

Az ETC-LAMPART-EMTK néven ismert "erzsébeti futball" 1925 és 1948 közötti "mérlege" sikeresnek bizonyult. Először az ETC került föl az első osztályba, mégpedig úgy, hogy öt csapatot bundázás miatt kizártak onnan. A LAMPART, mint jogutód szintén egy évadot játszott az NB I-ben (1941-42). Az EMTK három idényt ért meg az elsők között (1945 tavasza: 7. hely, 1945- 46: 12. hely, 1947-48: 14. hely). A csapatok ebben a periódusban 132 mérkőzésből 39 győzelmet szereztek, 19 döntetlent értek el és 74 vereséget szenvedtek el. Gólarányok: 206 adott, 328 kapott gól, s 97 pontot gyűjtöttek. A felnőtt csapatok sikeresebb szerepléséhez szükséges források továbbra sem állottak rendelkezésére a klubnak. Az ún. barátságos mérkőzésekből nem lehetett előteremteni a szükséges anyagi fedezetet. Az EMTK vezetői tárgyalásokat folytattak a Központi Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének elnökségével az egyesület átvétele ügyében, s megállapodás született arról, hogy a klub az őszi szezontól Pesterzsébeti Vasas Testedző Kör (PVTK) néven folytatja szereplését. A 40 éves küzdelmes múlttal rendelkező EMTK ily módon megszűnt, s új korszak vette kezdetét az erzsébeti sportpályán. 1949 tavaszán meglepetésszerű segítséget is kapott a klub: az Országos Sport Hivatal húszezer forintos segélyt utalt ki a teniszpályák építésére. Az ötvenes évek első felében a Pesterzsébeti Vasas az NB II. 3-5. helyén szerepelt, Szépföldi József edző irányítása alatt. 1951-ben az ifik ismét bizonyítottak, miután megnyerték az I. osztályú bajnokságot. Az ETC jogutód egyesület rövid idő alatt az egyik "házasságból" a másikba menekült, mígnem 1954-ben szintén bekerült az NB II -be (Pesterzsébeti Petőfi néven). Az ötvenes évek környezeti feltételei sokban megnehezítették a sport világát. Az '56-os eredmények és hatásai átmeneti működési zavarokat okoztak. A klub azonban ekkor is feltámadt. Így 1959-ben megépítették a füves pályát (Gulyás Sándor és a pálya karbantartói első osztályú gyepet varázsoltak az erzsébeti homokra Pintye György szaktanácsai alapján).

 

Más sportok

A Pesterzsébeti Vasas és a Pesterzsébeti Petőfi egyesülése mégsem került napirendre. Erre a sportpolitikai lépésre 1973-ban került sor. Az előbbit a "tanácsi-szakszervezeti" keretek, az utóbbit a " szövetkezeti" és "magán" mecenatúra tartja életben. Mindkét klubban alakultak új szakosztályok az idők folyamán.

A volt ETC -ben működött a női és férfi kézilabda szakosztály (OB II szinten), a női tornász szakosztály, az ökölvívó szakosztály, valamint a női és férfi atlétikai szakosztály. Az 1960-as újabb átszervezéskor - ekkor kapja az egyesület az Erzsébeti Spartacus nevet - sakk szakosztályt is indítottak. A Spartacusban hozták létre a női labdarúgó szakosztályt is 1971-ben, s a hölgyek részt vettek az első magyar női bajnokságban. (A Nyugati csoportban induló tíz csapat között a negyedik helyen végeztek. 1975-ben megszűnt a női szakosztály.)

A volt EMTK "vonalán" még a kezdet kezdetén turistacsoport, torna- és nehézsúlyú birkózó szakosztály alakult (1910-es évek). A hazai birkózás sikeres embere Mángó István itt indult, -majd a szakosztály megszűnése után (1939) tovább igazolt, s többszörös magyar bajnokként fejezte be aktív sportpályafutását 1954-ben. (Edzőként is megállta a helyét, s csak a '70-es évek derekán vonult vissza a Magyar Népköztársaság "Sport érdemérem" arany fokozatának birtokában.)

Az EMTK adott otthont az evezős szakosztálynak is, bár komoly csapást jelentett, hogy a klub alispáni rendelet folytán elvesztette a csónakházat. Sikeresnek indult azonban a kézilabda sport (1947 nyara), valamint a tenisz szakosztály (1948 októbere).

Az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör

Az 1973-as évben az érdekelt felek - a kerület vezetése, a két klub, valamint támogatóik - az erők egyesítése mellett döntöttek. Ez a politika arra irányult, hogy a főváros XX. kerületében egyetlen versenysport egyesületet hozzanak létre, melyet a kerületi tanács és a pesterzsébeti vállalatok és intézmények tartanak fent. Az egyesület új színt kapott, a piros-fehér -t.

Az újjászervezett kerületi sportéletben így a tömegsport mellett különleges figyelmet fordítottak a versenysportokra is, jóllehet a klub szakosztályainak támogatási rendszere továbbra sem volt teljesen rendezett. (Mind e mellett ekkor az alábbi "mecénási" kör szerveződött a klub köré: ÉPFU, Délparti Vendéglátó Vállalat, Délparti ÁFÉSZ, SPOLÓ, ÉGV, MIKÖV, Bútor- és Faáru 192, továbbá a XX. kerületi KIOSZ, a Habselyem Kötöttárugyár, a KONTAKTA Alkatrészgyár a későbbi évek során.) Csak ezen a döntésen alapulhatott a motorcsónak verseny szakosztály átvétele is 1975-ben a Budapesti Spartacustól (a motorcsónak sportban Pesterzsébet "nagy hatalma" lépett elő). A klub emblémájának központjában álló futball-labda cikkelyeire így méltán kerültek rá a különféle sportágak jelképei is.

A klub szinte minden lehetőséget megragadott, hogy a labdarúgás területén felzárkózzon az ország élmezőnyéhez. Az utánpótlás nevelése mindig is nagy odaadással folyt Pesterzsébeten. Próbálkoztak átigazolásokkal is, de csak részleges eredménnyel, s bár kétszer is közel volt a felnőtt csapat az NB II -be jutáshoz, az osztályozó mérkőzéseken alulmaradtak ellenfeleikkel szemben (Dunakeszi-1978, Jánoshalma-1979). Vigaszt jelentett, hogy a különböző korosztályú utánpótlás- bajnokságokban több bajnoki címet hoztak el a fiatalok ezekben az években. Az ál profizmus körülményei között az erős forrásokkal rendelkező klubok könnyebben érvényesültek. A '80-as évek elején elhatározott racionalizálások az ESMTK -t kedvezőtlenül érintették, az MLSZ ismételten szűkítette az NB II. mezőnyét. A klub a területi bajnokság mérkőzésein elért jó eredményekkel "kárpótolhatta" szurkolóit.

 

Helyzetképek a 80. évforduló idejéből

 

Asztalitenisz

 

A 80-as évek elején indultak az asztaliteniszezők az ESMTK - ban, s hat év leforgása alatt 11 csapat szerveződött meg a különféle korcsoportokban. Az ESMTK -nál dinasztiák jöttek létre a ping-pong világában (Hemádiék, Pintérék, Kovácsék). A 93 fős szakosztály 2/3-a utánpótlás korú gyermek volt. Áldozatosan dolgoztak: a felnőtt női csapat az NB 1 -ben a 4. helyen állt, az ETTU Kupában a legjobb nyolc közé került. Az ifjúsági EB-n a leánycsapat a 3. volt. Az országos bajnokságon felváltva hozták az érmeket a fiúk és a lányok. A szakosztály sorra rendezte a kiemelt versenyeket. Hét edző gondoskodott a fiatalok szakmai fejlődéséről (többek közt Siry György, Hegedűs Csaba, dr. Jakab László, Hernádi Józse! és Leel-Óssy Zoltán). A klub sikerpárosa és vezéregyéniségei: Siry Veronika és Bohus Erika voltak, akik a Budapesti serdülő bajnokságon párosban ezüstérmet szereztek1986-ban. 1992-ben a csapat átadásra került az Erzsébeti Asztalitenisz Sport Egyesülethez.

 

Atlétika

A sportolás királynője az atlétika, szintén a '80-as évek közepén vonult be az ESMTK -ba. 35 versenyzővel kezdődött meg a "munka" a futó szakágban a Vörösmarty utcai testnevelés tagozatos iskola 140 méteres futópályáján, Csabai Csaba vezetésével. Az atlétika meghonosítása jól illeszkedett a több szakosztállyal működő Klub életébe, hiszen valamennyi sportágnak kedvező alapozást nyújtott. Ez a szakosztály tudatosan vállalta a nevelő szerepet, hiszen a tehetségek innen egyrészt átkerültek a Csepeli SC-hez, az FTC-hez, vagy a Spartacushoz és a Honvédhoz Többen "átnyergeltek" az ESMTK más szakosztályaiba. 1992-ben részben megszűnt, részben átadásra került a fenti egyesületekhez.

Cselgáncs

1981-ben hangzott el először a hívás: "Fiatalok, gyertek cselgáncsozni az ESMTK -ba!" és 1987-ben már ötven igazolt versenyzővel dolgozott a szakosztály Vincze Dezső vezető edző és Szabó József edző keze alatt (serdülő és ifjúsági korcsoportban). Tanfolyamukra kb. 100 gyermek járt edzésekre a központba, s emellett Dunaharasztiban is működött egy kihelyezett részlegük, ahol Weinber Mihály tanította a cselgáncs alapjait.

Ennek a "divat-sport"-szakosztálynak is vállalnia kellett, hogy a legjobbakat a nagy fővárosi szakosztályok felé irányítja, ám ezen az úton is lehetett eredményt felmutatni, itt helyben.1992-ben ez a sportág is átadásra került a kerületi Erzsébeti Sport Club (ESC) szervezetéhez.

Kerékpár

1985-ben a BMX -kerékpárok hazai megjelenésekor éledt újra a kerékpározás az ESMTK -ban. Ezzel ismét eltűnt egy fehér folt a sportág hazai térképéről. A versenyeken egyre többször írták ki az ESMTK nevét a ranglistákon.

A BMX -esek 25 fős csapata csak az előiskola volt, innenn léptek feljebb a versenyszakosztályba, amely azonban sporteszközhiányban szenvedett (24 kerékpárra olykor 50-60 jelölt is akadt). Kroó Emil edző helyzete sem lehetett irigylésre méltó, pedig akkortájt még előfordult, hogy egy vállalat reklámcélból kísérő autót ajándékozott a csapat munkájához. (Barkas-Kerékpár Team-ESMTK) Sőt megnyitották az Erzsébeti Spartacus MTK "Csepel Kerékpár Márkaszervizt" is. 1992-ben a Kispesti Szabadidő Sport Clubhoz került.

 

Kézilabda

 

Különös, hogy a '80-as évek közepén 110 ezer lelket számláló Pesterzsébet-Soroksár hosszú évtizedekig nem rendelkezett kézilabda szakosztállyal. Az 1985-ben kialakított iskoláskorú leánycsapat tehát mindenképpen "csúcsteljesítménynek" számít a Klub történetében. Mintegy húsz leány kezdte el a kézilabdázást, főként a Vörösmarty utcai sporttagozatos általános iskola nevelő munkájára és diákjaira támaszkodva.

(Megszűnt 1992-ben).

Labdarúgás

1987 elején a Klub fennállásának 80. évében a felnőtt csapat a Duna csoportban a harmadik helyen várta a tavaszi fordulót. Az őszi eredmények szebb jövőt sejtettek (17 mérkőzésből 10-et győzelemmel zártak, 3-at döntetlennel, s 4-et vereséggel).

Az ESMTK mérkőzések szépszámú, lelkes közönség előtt zajlottak le. Ekkor 180-an rúgták a focit a szakosztályban (focisuli, serdülők, ifik és a felnőttek). A serdülő korosztály 1986-ban első ízben nyert nemzetközi tornát az ESMTK színeiben és dicsőségére. Ekkor a cél az NB II -be jutás volt, nem is alaptalanul. Ifj. Harót János vezetőedző a gondok tudatában is bizakodóan nyilatkozott a tavaszi fordulóról. A sikerek mellett azonban már gyülekeztek a "fellegek" is, hiszen a szaporodó gazdasági nehézségek miatt vállalni kellett a saját nevelésű játékosok átengedését a környéki nagy csapatokhoz (Honvéd, Fradi, Csepel), ahonnan cserébe a rutinos "rókák" érkeztek a klubhoz. Olyan egyesség volt ez, amely átmeneti időre minden érintett gondját megoldotta. Az ESMTK így készült a "túlélésre". Talán ez a kiszolgáltatottság okozta, hogy a focihoz is hozzá tapadt a "páternoszter" jelző, azaz, hogy egyszer fent, egyszer lent szerepelt a Nemzeti Bajnokságban.

Lovas sport

A díjugrató lovas sport szakosztály 1989 és 1992 között működött, két lóval és egy versenyzővel, saját forrásból gazdálkodva. E rövid idő alatt budapesti szintű eredmények születtek.

Motorcsónak

Az egykori Budapesti Spartacus egyik legeredményesebb szakosztálya a motorcsónak volt az '50-es évek elején, majd amikor "leépítették" őket, akkor az ESMTK -nál találtak otthonra. A '80-as évek elejére már ígéretes eredményeket értek el: a nyilvántartott magyar rekordok közül hetet az ESMTK -ások tartottak, sőt az SE kategóriában a világcsúcsot is beállította Fröhlich József! Sokak szerint 1986-ban értek a "csúcsra", bár éppen akkor "vesztették" el két sikeres versenyzőjüket: Ticska Lászlót és Kormos Györgyöt. Ticska az O 500-ban állt rajthoz, s a sportág versenyeiben mindig az élbolyban végzett (Világ Kupa és Európa Kupa: 4. hely, Európa Bajnokság: 3. hely, Országos bajnokság: 9. hely), de a Csepel Autóhoz szerződött. Kormos az O 350-es kategóriában maximális pontszámmal nyerte az országos bajnokságot, a Világ Kupában 2. és 4. helyet szerzett, a világbajnokságon egyéniben 2. lett, csapatban viszont világelső. Indult az O 750-es egyéniben is, ahol 2. helyen végzett (csapatban szintén ezüstérmet szereztek). Közel ezt a szintet képesek voltak "hozni" a többiek is: Horváth Attila (O 500), Csákó Ferenc és Baloghi József(O 850), Maár József(O 250) és mások. Itt a "mi Dunánk" mellett ez természetesnek volt mondható, persze kellettek már ekkor is a támogatók. Egyelőre még akadt belőlük is olyan, aki a peremkerületi ESMTK mögé állt. 1992-ben a szakosztály átadásra került a KEM SC- hez.

Ökölvívás

1988-tól csupán utánpótlás szinten működött a szakosztály a Nyír utca általános Iskolában Krakovszky Tibor vezetésével. OB-i eredményeket is felmutattak a 11- 16 éves korcsoportban. A versenyzők 1992-ben átkerültek a CONTES Ökölvívó Klubba.

Rally

Az autós rally szakosztály 1990-ben szerveződött meg. A három fős "istállóban" az egyéves fennállás ideje alatt különösebb eredmények nem születtek, de így is népszerűsítették az ESMTK –t.

 

Teke

Különös jelensége volt az ESMTK -nak a teke szakosztály, mivel igazi saját pálya híján is évekig az NB 1- ben szerepelt az erzsébeti gárda (a Gázművek aquincumi pályáján működtek). S bár az utánpótlás nevelését későn kezdték meg, a válságos évek után, a '80-as évek második felében ismét az NB II felé indultak el.

 

Az ESMTK jelene - csak a foci

 

A labdarúgó szakosztály 1986-tól az NB II -be való feljutást célként kitűző szakosztályvezetésből és játékosállományból szerveződött. Elnök: Csóka Péter, szakosztályvezető: Tánczos Tibor, vezető edző: Harót János, valamint olyan híres labdarúgók, mint Ebedli Zoltán, Tóth J. József (" Jokka "), Krómer Árpád, Forintos József, Takács László, Pogány László, Morgós Gábor és a tehetséges fiatalok, mint Vaskó Tamás, Németh Zoltán, Balás Sándor, Varga Gábor és mások.

Míg 1985/86-ban az NB III Duna csoport 9. helyén végzett a felnőtt labdarúgó csapat, addig az 1986/87 -es szezonban az előkelő második helyet szerezte meg a gárda. A csapat 1987/88-ban a negyedik volt és az 1988/89. év őszi fordulójában már nagy előnnyel vezette a mezőnyt.

A rendszerváltás bizonytalan átmeneti évei alatt, mint az ország annyi más sportegyesülete, az ESMTK is válságos helyzetbe került. A klub vezetésében is változások álltak be. 1988. április 1-től új ügyvezető elnököt kooptált az akkori elnökség Harót János személyében, aki 1985. július l-től a labdarúgó szakosztály vezető edzői tevékenységét látta el.

Az új vezetésre hárult az egyesület működési körének leszűkítése, a szakosztályok többségének - kivéve a labdarúgást - megszüntetése. A korábbi másfél évtizedben feltámasztott szakági sportokat a '90-es évek elején kialakult súlyos pénzügyi gondok miatt végleg fel kellett számolnia a vezetésnek, illetve más klubokhoz irányították át az érintett sportolókat. A szakosztályok leépítéséből adódóan közel 1000 sportolótól és közel 60 jól felkészült szakembertől kellett megválnia a klubnak. Így csak a labdarúgó szakosztálynak maradt létjogosultsága a további működésre, ez adódott a hagyományokból, a lakosság igényéből, valamint a sportlétesítmények adottságaiból.

1989-ben a novemberi közgyűlésen pedig új elnökséget választottak. Tagjai: Kulcsár Imre társadalmi elnök, Szunomár József társadalmi elnök, Harót János ügyvezető elnök, Szutter Lénárd ügyvezető elnök, Bédi János, Matura Mihály, Nagy Róbert elnökségi tagok, valamint Merész Henrikné a számvizsgáló bizottság elnöke. Erre a vezetésre hárult a szakosztályok leépítésének népszerűtlen feladata, és az új koncepciók kidolgozása. Célkitűzésük az volt, hogy életben kell tartani e nagy múltú sportegyesületet és a labdarúgó szakosztályon keresztül országosan ismertté kell tenni.

1989 februárjában az ESMTK fuzionált az ÉPÍTŐK SC labdarúgó szakosztályával, így szerzett jogot az NB II -es szereplésre. Sajnos a bennmaradás nem sikerülhetett, mivel az ÉPÍTŐK SC kevés pontot hozott magával az egyesüléskor. 1989/90. évi bajnokságban ismét NB III Duna csoportban játszott a csapat, ismét a második helyen végzett. Ekkor Csóka Péter szakosztályelnök, Tánczos Tibor szakosztály vezető, Viczkó Tamás vezető edző, Somogyvári László edző, Rozner Győző technikai vezető irányította a csapatot, amelynek tagjai a következők voltak: Tóth II. József, Ebedli Zoltán, Tóth I. József (" Jokka "), Forintos József, Pogány László, Takács László, Balázs Tibor, Németh Zoltán, Balás Sándor, Vaskó Tamás és mások. A sikeres szezon végén azonban több játékos eltávozott, s a szakvezetésben is személyi változások történtek. Új felnőtt csapatot kellett építeni, új szakvezetéssel.

1990/91-es bajnoki évad meghozta a rég várt sikert. Az NB III Duna csoport bajnoka az ESMTK lett és jogot szerzett az NB II Nyugati csoportban való küzdelmekhez. A siker kovácsai: Harót János ügyvezető elnök, Szutter Lénárd ügyvezető elnök-helyettes, Csóka Péter szakosztályvezető, Csirkovits László manager, Dálnoki József vezető edző, Bédi Lajos technikai vezető, Rozner Győző szakmai vezető és "az arany csapat": Papp Tibor; Screttner Árpád; Gabnai Gusztáv; Balás Sándor; Balázs Tibor; Balogh Attila; Lippai Sándor; Varga Gábor; Kiss János; Szabó Zoltán; Sólyom László; Kiss Zoltán; Fricsi Attila; Molnár Tibor; Budák Zoltán; Vaskó Tamás; Fitz Ödön.

Ettől kezdve négy éven át az igen súlyos, mondhatnánk kilátástalan pénzügyi nehézségek ellenére, az ország legjobb 48 csapata kötött szerepelt az ESMTK, országos hírnevet szerezve Pesterzsébetnek. Hétről-hétre több ezer embernek adott a csapat szórakozási lehetőséget, erősítve a lokálpatrióta érzelmeket. Egyidejűleg 1993-ban a Magyar Kupa küzdelemben eljutott a legjobb nyolc csapat közé és csak az NB I -es Siófok állította meg a sikersorozatot. (Ekkor a vezető edző Ebedli Ferenc volt. A két mérkőzés 2:1 arányú összesítéssel zárult a Siófok javára.)

Az NB II -es szereplés idején az egyesület működési feltételeit és sportszakmai munkáját sem a támogatók, sem az önkormányzat nem tudták biztosítani, ezért a klubvezetés kénytelen volt ezen idő alatt meghatározó játékosokat "értékesíteni" a fennmaradás érdekében, ami azzal járt, hogy egyre lejjebb süllyedt a játékosállomány színvonala. Döntően e két okból 1995 -ben a csapat kiesett az NB II -ből. Gyógyírként hatott az NB III -ba való visszakerülés idején, hogy a XX. kerületi önkormányzat segítségével újjáépült a faszerkezetes tribün. 1995. március 29-én az ESMTK-FTC között avató mérkőzésre került sor, közel 1000 szurkoló jelenlétében (az eredmény 1:1 arányú döntetlen volt).

1995 márciusában közgyűlést tartott az ESMTK és új elnökséget választott, akik célul tűzték ki az egyesület fennmaradását, folyamatos fejlesztését és a szükséges sportpolitikai és pénzügyi támogatás megszervezését.

Az elnökség tagjai: Harót János elnök, Karakas János országgyűlési képviselő, Perlaki Jenő polgármester, dr. Benkes Mihály kerületi küldött a Fővárosi Közgyűlésben, Bédi János a MATERIÁL Vegyipari Szövetkezet elnöke, Elek Zoltán az ELEX Bt. ügyvezetője, dr. Appel György az Eurocartell ügyvezető igazgatója, Tánczos Tibor a labdarúgó szakosztály vezetője, Mészáros Péter az INTEGRIT XX. Kft. ügyvezető igazgatója, díszelnök Kulcsár Imre, és a számvizsgáló bizottság elnöke Merész Henrikné.

 
Eddig ennyien voltak kiváncsiak az ESMTK honlapra
Indulás: 2004-09-30
 
UTÁNPÓTLÁS, ÖREGFIÚK
 
Fan Art
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
esmtk.gportal.hu
 
Társoldalaink

ESMTK ULTRAS
 

 
Honnan látogatnak?
 
Partnereink

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre